Alapító Okirat

Kossuth Gimnáziumért Alapítvány

Az alapítvány adószáma: 19179289-1-13

alapító okirata egységes szerkezetben

A Vízkutató és Fúró Vállalat Ceglédi Üzemvezetősége úgy határozott, hogy a ceglédi Kossuth Lajos Gimnáziumban az idegen nyelvek és természettudományok tanítása anyagi feltételeinek javításához alapítványt hoz létre.

Az alapítványt tevő Vízkutató és Fúró Vállalat jogutóda a VIKUV Vízkutató és Fúró Zrt., székhelye: 2700 Cegléd, Rákóczi 72. (Adószám: 10865893-2-13) alapító képviseletében Bitay Endre vezérigazgató a Ptk. 74/A–74/F §-ai, valamint az 1997. évi CLVI. törvény alapján a tartós közérdekű célra létrehozott alapítvány egységes szerkezetbe foglalt alapító okiratát az alábbiak szerint határozom meg:

I. Általános rendelkezések

A 2011. évi CLXXV. törvény hatályon kívül helyezte a Közhasznú szervezetekről szóló törvényt (1997. évi CLVI tv. a továbbiakban Ksztv.) ezért, ahol az alapító okiratban a Ksztv-re történő hivatkozás szerepel, ott az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (továbbiakban Ectv.) vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

1.1. Az alapítvány alapítója: Vízkutató és Fúró Vállalat Ceglédi Üzemvezetősége, 2700 Cegléd, Rákóczi 72.

1.2. Az alapítvány neve: Kossuth Gimnáziumért Alapítvány

1.3. Az alapítvány székhelye: 2700 Cegléd, Rákóczi út 46.

1.4. Az alapítvány jellege:

Az alapítvány nyitott, valamennyi hazai és külföldi magán- és jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező közösség számára, akik az alapítvány céljaival egyetértenek, azt anyagi eszközökkel támogatni szándékoznak. Az alapítványhoz bárki csatlakozhat. A csatlakozási szándékot írásban kell bejelenteni, melynek elfogadásáról a kuratórium dönt. A csatlakozás elfogadásáról nyilatkozatot bocsát a csatlakozók rendelkezésére. A kuratórium elutasíthatja a csatlakozást, ha a csatlakozó szándéka részben vagy egészben eltér az alapítvány céljaitól. A kuratórium köteles visszautasítani a felajánlást, ha a csatlakozni kívánót arra méltatlannak ítéli, illetve a csatlakozás veszélyeztetné az alapítvány céljainak megvalósulását.

Az alapítvány a "CEGLÉD 65" Alapítvány általános jogutódja, az alapítvány csatlakozása folytán [Ptk. 74/E. § (6) bek.].

1.5. Az alapítvány jogállása:

Az alapítvány közhasznú szervezet, önálló jogi személy.

II. Az alapítvány céljai és tevékenysége

2.1. Az alapítvány céljai:

2.1.1. Az alapítvány célja a ceglédi Kossuth Lajos Gimnáziumban az iskolai nyelvoktatás és a természettudományok tanításának, az oktató nevelő munkának a segítése, az oktatás feltételeinek javítása. Az alapítványból támogatni lehet a különböző diák-csereüdültetéseket, diákok, tanárok külföldi, belföldi továbbképzését, idegen anyanyelvű tanárok foglalkoztatását, audiovizuális és egyéb eszközök, segédletek, könyvek beszerzését.

2.1.2. Az alapítvány további célja a gimnáziumban dolgozó, kiemelkedően színvonalas oktató-nevelő illetve tudományos munkát végző nevelők közül évente egyszer, legfeljebb 3 fő jutalmazása.

2.2. Az alapítvány tevékenysége:

2.2.1. Az alapítvány céljainak megvalósítása érdekében különösen az alábbi tevékenységeket végzi:

- részt vállal a szükséges munkálatok megszervezésével és anyagi támogatásával az iskola eszközeinek fejlesztésében,

  folyamatos megújításában;

- anyagi támogatást nyújtó pályázatok kiírásával közreműödik:

    - oktatási-nevelési feladatok ellátásában;

    - oktatást kiegészítőegyéb tevékenységekben, ismeretterjesztésben;

    - képzések és továbbképzések szervezésében, lebonyolításában;

    - létesítmények felújításában, beruházásokban;

    - kiadványok megjelentetésében,

    - jutalmazásban.

III. Az alapítvány működésével kapcsolatos általános rendelkezések

3.1. Az alapítvány által végzett közhasznú tevékenység

Az alapítvány céljainak megvalósítása során elsőorban az 1997. évi CLVI. törvény (továbbiakban Ksztv.) 26.§ c, pontjában meghatározott alábbi közhasznú tevékenységeket folytatja:

      3. tudományos tevékenység, kutatás,

      4. nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés,

      5. kulturális tevékenység,

      6. kulturális örökség megóvása,

    10. gyermek- és ifjúságvédelem,

3.2. Közhasznúsági jelentés

Az alapítvány az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűeg közhasznúsági jelentést

készít. A közhasznúsági jelentés elfogadása a kuratórium kizárólagos hatáskörébe tartozik. A Ksztv. 19.§. (5) bekezdésében foglaltak szerint a közhasznú alapítvány köteles a közhasznúsági jelentését a tárgyévet követőévben, legkésőb június 30-áig hirdetőábláján a nyilvánosság számára elérhetőmódon közzétenni legalább 30 napra.

A közhasznúsági jelentésnek tartalmaznia kell:

- a számviteli beszámolót;

- költségvetési támogatás felhasználását;

- a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást;

- a cél szerinti juttatások kimutatását;

- a központi költségvetési szervtő, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától, az egészségbiztosítási önkormányzattól és mindezek szerveitő kapott támogatás mértékét;

- a közhasznú szervezet vezetőtisztségviselőnek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét;

- a közhasznú tevékenységrő szóló rövid tartalmi beszámolót.

Az alapítvány éves közhasznúsági jelentésébe bárki betekinthet, illetőeg abból saját költségére másolatot készíthet.

3.3. Nyilvánosság

Az alapítvány műödésével kapcsolatban keletkezett iratok, dokumentumok nyilvánosak, azokba – a kuratórium elnökével történt előetes egyeztetés után – bárki betekinthet. Az alapítvány tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait – különösen a pályázatokat és azok eredményeit, valamint a közhasznúsági jelentést –a székhelyén elhelyezett hirdetőáblán, valamint sajtó útján köteles nyilvánosságra hozni.

3.4. Vállalkozási tevékenység

Az alapítvány vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljai elérése érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez.

3.5. Politikai függetlenség

Az alapítvány közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, pártoktól független, azoknak anyagi támogatást nem nyújt, országgyűési és önkormányzati képviselő választáson jelöltet nem állít, tevékenységét, megválasztását nem támogatja. Az alapítvány politikai szervezetektő támogatást nem fogad el.

3.6. A műödés és szolgáltatások igénybevétele

Az alapíváy átal táogatott tevéenyséeket é szolgátatáokat a Kossuth Gimnáium ifjúáa, illetve nevelőestüete veheti igéybe

IV. Az alapítvány szervezete

4.1. Az alapítvány kezelőszerve

Az alapítvány legfőb döntést hozó, illetve képviselőszerve a kuratórium. A kuratórium elnökét és tagjait az alapító jelöli ki a Ptk. 74/C § (3) bekezdésében, valamint a Ksztv. 8. és 9. §-ában foglalt összeférhetetlenségi szabályok figyelembevételével.

4.2. A kuratórium összetétele

Az alapító a kuratórium létszámát legfeljebb öt fően határozza meg.

4.2.1. A kuratórium elnöke:

dr. Kürti György 2700 Cegléd, Szabadság tér 7. C. lph. 1. em. 1.

4.2.2. A kuratórium tagjai:

dr. Szentpétery Kálmán 2700 Cegléd, Szolnoki út 7.

Tűri László 2700 Cegléd, Szövetség u.16. 2. lph. 6.

Gulyás Zoltán 2700 Cegléd, Hattyú u. 24/A.

Volter Etelka 2700 Cegléd, Szövetség u. 16. 3/7.

4.2.3. Az alapítvány képviselőe:

Az alapítványt a kuratórium elnöke

dr. Kürti György 2700 Cegléd, Szabadság tér 7. C. lph. 1. em. 1.

alatti lakos önállóan képviseli. E jogkörét az elnök esetenként – írásban – a kuratórium tagjaira átruházhatja. Az alapítvány bankszámlája felett való rendelkezés is önálló. Ha nem az elnök az aláíró, és jogszabály a nyilatkozat érvényességéhez írásbeli alakot kíván, akkor két képviseleti joggal felruházott személy aláírása szükséges.

4.3. A kuratórium működése

4.3.1. A kuratórium a döntéseit nyílt szavazással hozza meg. A határozat meghozatalához a kuratóriumi tagok szavazatainak kétharmados többsége szükséges. 

4.3.2. Az Alapítvány kuratóriuma háromhavonta tartja üléseit, amelyen az addig beérkezett kérelmeket elbírálja. 

4.3.3. Az Alapítvány kuratóriumát az elnök hívja össze, az ülés előt legalább 15 nappal. A kuratórium az ülés összehívása során köteles a napirendet közölni a kuratórium tagjaival.

A kuratórium akkor határozatképes, ha tagjai kétharmada jelen van. Határozatképtelenség esetén a kuratórium ülését változatlan napirenddel az eredeti ülés napjától számított 5 naptári napon belülre kell összehívni. A határozatképtelenség miatt megismételt ülések esetén is legalább a kurátorok többségének jelen kell lennie a határozatképességhez.

4.3.4. A kuratórium ülései nyilvánosak, melyek időontját a ceglédi Kossuth Gimnázium hirdetőábláján közzé kell tenni az ülés előt legalább 8 nappal.

4.3.5. Kuratórium határozatainak meghozatalában nem vehet részt olyan személy, aki az alapítóval közeli hozzátartozói (Ptk. 685.§ b.) vagy élettársi viszonyban van.

4.3.6. Az alapítvány éves beszámolóját a tárgy év elsőkuratóriumi ülésén a kuratórium hagyja jóvá. Amennyiben az éves beszámolót nem fogadja el, akkor kötelezi az elnököt, hogy 15 napon belül készítsen újabb beszámolót és soron kívül hívja össze a kuratórium ülését.

4.3.7. A kuratórium döntéseirő a közhasznú szervezetekrő szóló 1997. évi CLVI. tv. 7.§ (3 bekezdés a) pontjában foglaltak szerint nyilvántartást kell vezetni, amelybő a vezetőszerv döntésének tartalma, időontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenző számaránya (ha lehetséges személye) megállapítható,

Az őzésrő az elnök gondoskodik.

4.3.8. A kuratórium a döntéseit nyolc napon belül írásban, ajánlott küldeményként, az átvételt igazolható módon köteles az érintettek tudomására hozni, továbbá ki kell függesztenie azokat a ceglédi Kossuth Lajos Gimnázium hirdetőábláján.

4.3.9. A kuratórium ülései, a döntései, és az azokról készült jegyzőönyvek nyilvánosak. Ennek alapján a kuratórium műödésével kapcsolatos iratokat a gimnázium tanulói, tantestületének tagjai és az adományozók minden kuratóriumi ülés után megtekintik az elnökhöz intézett előetes értesítés mellett.

4.4. A kuratórium hatásköre

A kuratórium hatáskörébe tartozik különösen:

- alapítvány vagyonával való gazdálkodás, az alapítvány pénzügyeinek intézése, támogatások odaítélése;

- az éves beszámoló és a költségvetés, valamint a közhasznúsági jelentés elfogadásáról történőhatározathozatal;

- az alapítványhoz csatlakozás, a felajánlott pénz, egyéb eszközök és vagyoni hozzájárulások elfogadásáról szóló döntés meghozatala;

- döntés mindazokban az alapítvány műödésével, illetve gazdálkodásával kapcsolatos kérdésekben, amelyeket jogszabály vagy az alapító okirat nem sorol más szervek hatáskörébe.

4.5. A felügyelő-bizottság

Az alapító egyelőe nem hoz létre felügyelő-bizottságot, de amennyiben az éves bevétel meghaladja az ötmillió forintot, létre fogja hozni a felügyelőszervet [1997. évi CLVI. Ksztv. 10. §(1) Ha a közhasznú szervezet éves bevétele meghaladja az ötmillió forintot, a vezetőszervtő elkülönült felügyelőszerv létrehozása akkor is kötelező ha ilyen kötelezettség más jogszabálynál fogva egyébként nem áll fenn.

A felügyelőszerv az ügyrendjét maga állapítja meg.

V. Az alapítvány vagyona és gazdálkodása

5.1. Az alapítvány vagyona

Az alapítvány induló vagyona az alapító által rendelkezésre bocsátott 50 000 Ft, azaz ötvenezer forint. Az alapítvány céljainak megvalósítására az alapítvány induló vagyona hozadékai, valamint az alapítványhoz csatlakozók hozzájárulásai és azok hozadékai használhatók fel oly módon, hogy az alapítvány mindenkori vagyona nem csökkenhet az induló vagyon nyolcvan százaléka alá.

Az alapítvány vagyona a kuratórium tagjainak egyhangú döntése alapján vállalkozási tevékenységgel is gyarapítható. Az alapítvány a vállalkozási tevékenységgel elért eredményét nem oszthatja fel, azt az alapító okiratban meghatározott célokra kell fordítania. Az alapítvány befektetési tevékenységet nem végez.

Az alapítvány vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez; az alapítvány a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítőokiratában meghatározott tevékenységére fordítja [Ksztv. 4. § (1) bek. c) pont];

Az alapítvány a pénzvagyonát pénzintézetnél megnyitott különszámlán tartja a mindenkori legkedvezőb kamatfeltételek mellett.

5.2. Az alapítványi vagyon felhasználása

Az alapítványi vagyon felhasználásáról az alapító okirat rendelkezései, továbbá az alapítványhoz csatlakozó adományozók által meghatározott és a kuratórium által elfogadott feltételek alapján a kuratórium dönt.

5.2.1. Az alapítványi vagyon cél szerinti felhasználása pályázat útján

Az alapítvány céljainak elérése érdekében a 2.2.1. pont alatt megjelölt témakörökben a gimnázium tanulóinak közösségei, tanulói, tanárai pályázatot nyújthatnak be, melyet a kuratórium 30 napon belül elbírál. Az alapító felhatalmazza a kuratóriumot, hogy a célok elérése érdekében egy ösztöndíjat írjon ki a ceglédi Kossuth Lajos Gimnáziumban érettségizett, felsőktatásban nappali tagozaton tovább tanuló, elsődiplomát megszerezni kívánó tanuló részére. A kiválasztás döntőkritériuma elsőorban a szociális helyzet legyen.

Az ösztöndíjat pályázat beadásával lehet elnyerni. A pályázati feltételeket a kiírástól számított 30 napig a gimnázium hirdetőáblájára kell kifüggeszteni. A kiíráshatáridejében nem lehet benne a június 15 - augusztus 31. közötti időzak. A pályázati feltételeket a kuratórium határozza meg egyhangú határozattal.

5.2.2. Az alapítványi vagyon jutalmazási céllal történőfelhasználása:

A ceglédi Kossuth Lajos Gimnáziumban dolgozó, kiemelkedőn színvonalas munkát végezőnevelő közül évente egyszer legfeljebb három főjutalomban részesülhet. A jutalmat minden év március 15-ikét megelőőutolsó tanítási napon az alapítvány kuratóriumának döntése alapján a kuratórium elnöke adja át.

VI. Az alapítvány megszűnése

6.1 Az alapítvány határozatlan időre alakul.

6.2 az alapítvány megszűnik, ha:

6.2.1. A bíróság az alapítványt a nyilvántartásból törli, ha az alapító okiratban meghatározott

a) cél megvalósult;

b) idő eltelt;

c) feltétel bekövetkezett.

6.2.2. Az alapítványt akkor is törölni kell a nyilvántartásból, ha a bíróság az alapítványt megszünteti, vagy más alapítvánnyal való egyesítését rendeli el.

6.2.3. A bíróság az ügyész keresete alapján az alapítványt megszünteti, ha céljának megvalósítása lehetetlenné vált, illetőeg ha jogszabályváltozás folytán a bejegyzést meg kellene tagadnia.

6.2.4. A bíróság az alapítványt megszüntetheti, ha a kuratórium tevékenységével az alapítvány célját veszélyezteti, és az alapító – a bíróság felhívása ellenére – a kijelölést nem vonja vissza, illetve kezelőént más kuratóriumot nem jelöl ki.

6.3. Ha az alapítvány megszűik, akkor az alapítvány tartozásainak kiegyenlítését követőn megmaradó vagyont közhasznú célra kell fordítani, oly módon, hogy e vagyont a Kossuth Lajos gimnáziumért tevékenykedőhasonló célú alapítványnak, közhasznú szervezetnek kell felajánlani.

VII. Záró rendelkezések

Az alapítvány létrejöttéhez és a közhasznú jogállás elnyeréséhez, az alapítványnak a bíróságnál való nyilvántartásba vétele szükséges, amely iránt az alapító intézkedik.

A jelen alapító okiratban nem szabályozott kérdésekben a Ptk. rendelkezései, a közhasznú szervezetekrő szóló 1997. évi CLVI. tv.,

az egyesülési jogról, a közhasznú jogálásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény,

valamint a számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek éves beszámoló készítésének és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 224/2000. (XII. 19.) Kormányrendelet rendelkezései irányadóak.

A jelen – öt, egymással szó szerint megegyezőpéldányban készült – alapító okiratot az alapító, mint akaratával mindenben megegyező, jóváhagyólag írja alá.

                                            Bitay Endre 

                                          vezérigazgató 

az alapítványt tevő Vízkutató és Fúró Vállalat jogutódjának a VIKUV Vízkutató és Fúró Zrt. képviseletében ellenjegyzem.

Cegléd, 2012. április 23.