Kossuth Lajos Gimnázium Cegléd

A 7. d osztály tanulói a HAT-19-01-0718 projekt keretében a Felvidékre látogattak

Amikor a nyár elején a 7. d osztály tanulói meghallották a hírt, hogy az elmaradt osztálykirándulás mégis megszervezésre kerül, mindenkinek felcsillant a szeme. Nem gondolta volna közülünk senki, hogy mégis sikerül a Határtalanul! program keretein belül elutaznia az osztályunknak Kassára. Végül 21-en tudtunk részt venni az utazáson.

Augusztus 24-én reggel 8 órakor indult a busz egyenesen Felvidékre, melyen az osztályunk ismét összerázódott. Első úticélunk Buzita volt, ahol a helyi általános iskola fogadott bennünket. Bemutatták nekünk az intézményt: láthattunk az iskola gyümölcsösét, háztáji állatait és egy mezítlábas parkot is kipróbálhattunk. Ezután közös játékos és szellemi vetélkedőn vettünk részt. A vetélkedő után néhányan bemutattuk, hogy honnan érkeztünk: Ceglédről, a gimnáziumról, Ceglédbercelről és Tápióságról tartottunk rövid előadást. Következő állomásunk Borsi volt, ahol megtekintettük a kastélyt, II. Rákóczi Ferenc „szülőhelyét”. Első napunk utolsó programjaként elfoglaltuk szállásunkat Kassán egy kollégiumban.

Másnap láthattuk a Rodostói ház mását Kassán, rövid városnézéssel egybekötve, valamint a kassai dómot csodálhattuk meg. Megkoszorúztuk az altemplomban II. Rákóczi Ferenc és Zrínyi Ilona sírját, a városban pedig Márai Sándor híres szobrát. A következő úticélunk Eperjes volt, ahol egy templomot néztünk meg, majd fagyiztunk. Mindezek után a szepesi várat másztuk meg. Bár a vár felújítás miatt zárva volt, a panoráma kárpótolt minket. A kis túra után Késmárkon egyórás szabad programot követően visszatértünk kassai szállásunkra.

Pénteken már fél nyolckor gurult velünk a busz: Sátoraljaújhelyen a Magyar Kálváriához utaztunk. Gábor bácsi volt az idegenvezetőnk, aki elmesélte nekünk a Kálvária történetét. Ezután Sárospatakra indultunk, ahol Zsuzsa néni egy történelem-földrajz-ének óra keretén belül bemutatta a vár egy részét. Ott megismerkedtünk az ágyúöntéssel, és egy varázslatos kiállítást is megcsodálhattunk. A kirándulást pedig egy rövid szerencsi városnézéssel zártuk.

Nagyon szépen köszönjük osztályfőnökünknek, Ócsainé Bükki Gabriella tanárnőnek, hogy az egész utazás alatt türelmesen, anyaként viselte gondunkat. Külön köszönjük Gaganetz Péter tanár úrnak a sok és izgalmas programot, és azt is, hogy ahol nem volt, ott idegenvezetőként megosztotta velünk tudását. Hálásak vagyunk a szülőknek és mindenkinek, aki segítette a kirándulásunk szervezését, lebonyolítását.

Az utazás mindenkinek nagyon tetszett, jól éreztük magunkat, az osztályközösségünk még jobban összekovácsolódott ezalatt a 3 nap alatt.

A HAT 19-02-0127 program keretében a 2019-ben fogadtuk a csíkszeredai Nagy István Művészeti Líceum csoportját, valamint a ceglédi diákok 2022-ben látogattak Szilágysomlyóra, melyről Menczel Kitty Laura írt cikket.

2019 november végén 23. alkalommal látogatott el hozzánk testvériskolánk, a csíkszeredai Nagy István Művészeti Líceum. Idén is gazdag kiállítási anyagot hoztak magukkal, amit december és január folyamán lehetett megtekinteni a gimnáziumban. A megnyitó után a csíkszeredai küldöttség tagjai hangversenyt adtak a városháza dísztermében. A két iskola közötti testvériskolai kapcsolat hosszú múltra tekint. Ennek a közös múltnak egyik legszebb hagyománya a hagyományos, adventi hangverseny, amelyet a líceum diákjai adnak városunkban. A hangverseny nyitásaként, egy felvidéki népdal összeállítást hallgathattak meg a vendégek. Folyatásaként hangszeres összeállítás következett. Ezután a csíkszeredai Nagy István Líceum vegyes karának műsora következett.

A nyáron az osztályunknak lehetősége nyílt a Határtalanul! program keretében ellátogatni a Partiumba és Erdélybe. Az utunk során rengeteg szép helyet meglátogattunk. Az első nap először Nagyváradon álltunk meg. Egy idegenvezető segítségével betekintést nyertünk a Nagyváradi vár történetébe. Ezután a város nevezetesebb épületeit és a főterét néztük meg, majd egy zsinagógát. Megismerkedtünk még az itt tevékenykedő írókkal és költőkkel. A következő megálló a Királyhágó volt, ahol csodás kilátás nyílt a hegyekre. Utána következett a szállásunk elfoglalása és a vacsora. A nap végén Szilágysomlyó városát tekintettük meg.

A második napon, reggeli után Koltóra, a Teleki-kastélyba, a Petőfi Múzeumba mentünk el, ahol egy hölgy tartott előadást a költő életéről. Ezt követően Nagybánya látnivalóiban gyönyörködhettünk. A Teleki Magyar Ház kertjében a nagybányai festészeten túl szó esett az itteni szórványmagyarság kulturális múltjáról és jelenéről is. A Bódi-tó volt szerintem a nap fénypontja. Körbesétáltuk a tavat és néhányan a közeli étteremben kávét vagy üdítőt is ittak.

A harmadik nap Kolozsvárt fedeztük fel. Felkerestük Mátyás király szülőházát, és megkoszorúztuk a szobrát is. Ezután a Tordai-hasadékhoz mentünk, ahol egy élményben gazdag túrán vehettünk részt, gyönyörű hegyek között.

A negyedik nap ismét Nagyváradra vezetett az utunk, ahol egy kis szabad időt tölthettünk el a város egyik sétálóutcáján. A hazafelé úton az Arany János Múzeumban is eltöltöttünk egy kis időt, Nagyszalontán. A tárlat nagyon érdekes volt és a végén még játszani is tudtunk.

A kirándulás szerintem az osztályt még jobban összekovácsolta. A szálláson esténként gyakran összegyűltünk, és beszélgettünk. Összességében egy nagyon jó lezárása volt ez a nyári szünetnek.

A HAT 19-02-0116 program keretében a fogadtunk a szilágysomlyói diákokat, valamint a ceglédi diákok látogattak el Szilágysomlyóra

A tavasz egy olyan időszak életünkben, amely beborítja a hideg földet a Nap sugarainak melegségével, virágok illata mosolyogva ringatja a szélben magát, s mi is megtapasztalhattuk ezt a titokzatosan előkelő változást. Így hát nekünk is elhozta a tavasz az ő csalogató örömét, és egy felejthetetlen kirándulásra vitt minket április 21-én.

Álmos arcok, óriás bőrönbök várakoztak 8 órakor az indulásra. A reggeli órák bár mindig oly csendesek és nyugodalmasak, de azon a napon a mi izgatottságunk töltötte be ezeket a megszokottan halk reggeleket. A busz megtelt buzgó diákokkal, s azoknak jókedvével. Sokat utaztunk, amíg megérkeztünk az első úticélunkhoz Zsákára, a Rhédey kastélyba. Megnéztük a kastély minden zugát, valamint a pincét is. Ezután megérkeztünk a szállásra, megismerkedtünk a ceglédi diákokkal, akik nagyon kevdesek voltak.

Másnap korán keltünk, és meglátogattuk Cegléd városát, az ottani templomot, amelynek orgonáján, a helyi kántor játszott nekünk. Betekinthetünk az ottani diákok iskolájába is, valamint a Kossuth Lajos Múzeum szépségeit is megpillanthattuk. A napot a nagykőrösi múzeum után Kecskeméten zártuk. Este visszatértünk a szállásra, és családias hangulatban töltöttük az estét.

Harmadik nap, folytattuk az izgalmas kirándulásunkat, amely Esztergomba vezetett, a bazilikához. Ezt a bazilikát csodálattal tekintettük meg, hiszen kintről és bentről is ehhez foghatót ritkán látni. Ezután a révkomáromi erődrendszerben sétáltunk végig, amelynek legjobb része a teljesen sötét labirintus volt. Mielőtt elértünk új szállásunkra Tatabányán megtekintettük a Turul-emlékművet. Este a szálláson pedig a ceglédi diákokkal együtt töltöttük el a nap végét.

Az utolsó napot a tatai sárkányhajózással zártuk, amely egy nagyon nagy élmény volt. Ezután pedig könnyes búcsút véve hazaindultunk.

Egy számunkra nagyon furcsa megoldásban valósult meg az osztálykirándulásunk. A Határtalanul! program keretein belül áprilisban 4 napra ellátogatott Ceglédre egy szilágysomlyói osztály, majd május végén mi utaztunk ki hozzájuk. Mivel áprilisban már megismerkedtünk a velük, így sokkal felszabadultabbak voltunk, és amennyire az első találkozástól féltünk, annál jobban vártuk a másodikat.

Május 26-án reggel 8-kor indultunk a gimnáziumtól. Jó pár óra zenehallgatással és beszélgetéssel tűzdelt buszozás, és a nagyváradi városnézés után délután megérkeztünk Szilágysomlyóra. Elsőként egy meglepetésprogramban volt részünk, amit csak a helyszínen tudtunk meg: ellátogattunk egy pezsgőgyárba. Ezután átsétáltunk az iskolába, ahol körbenézhettünk, hogy milyen körülmények között tanulnak az ottani diákok. Modern kémia-fizika kísérleti eszközök mellett domborműves falitérképet is találtunk, de az egyik teremben még a katedra is megmaradt. A nap végén az iskolában egy közös sport és ügyességi vetélkedőt szervezünk

Első este lepakoltunk, majd átsétáltunk vacsorázni vendéglátóinkhoz. Hatalmas bográcsban készítették az ételt, ami annyira jól sikerült, hogy többen kétszer is szedtek belőle. A környékről odatévedt hozzánk egy macska, és visszafele úton mindenki megsimogatta. Páran megkeresték a gazdáját, hazavitték hozzá, de este újra kiszökött és benézett a szállásunkra. A szomszéd telken tehenek legeltek, őket is megsimogathattuk a gazda engedélyével.

Minden reggel kötelező eleme volt a kavicsos úton zörgő bőröndök hangja, mivel sosem aludtunk ugyanazon a szálláson kétszer egymás után. Második nap a tordai sóbányát néztük meg, ami ismét több óra utazást jelentett. A buszba szállás után a bánya hűvöséből Torockó falujába érkeztünk. Itt megtekinthettünk egy kisebb néprajzi múzeumot, és annak erkélyéről a Székelykövet. Következő szállásunkra úton megálltunk fél órára a Tordai-hasadéknál, ami szerintem a kirándulás legjobb programja volt, annyira lenyűgöző volt a táj, hiába töltöttünk itt el nagyon kevés időt. Este a szilágyságiakkal együtt érkeztünk Szamosújvárra, egy kollégiumba. A kezdeti kavarodás a szobák miatt hamar rendeződött, mindenkinek jutott szabad ágy, bár legtöbben szinte hajnalig fentmaradtunk, a legkitartóbb csapat fél 4-ig az udvaron beszélgetett.

Következő napunkat Szamosújváron városnézéssel kezdtük, majd útnak indultunk Kolozsvárra. Az itteni városnézést viszont sajnos az eső elmosta, így csak egy koszorú letevésére és csoportkép készítésére szálltunk le a buszról a Mátyás király-emlékműnél. Azonban eljutottunk Válaszútra, ahol ismét egy néprajzi múzeumot látogattunk meg, de jelentősebb kiállítással. Két csoportra oszlottunk, és két különböző csoportvezetővel jártuk végig a múzeumot. A vélemények alapján mindenki ezen a helyen tanult a legtöbbet az erdélyi szokásokról, és arról, hogy mennyivel fontosabb számukra a régi magyar szokások fenntartása mint nekünk, elnyugatiasodott magyarországi magyaroknak. A nap zárásaként a bonchidai Bánffy-kastélyt is megnéztük.

Az utolsó éjszakát az első szálláshelyen töltöttük. Az utolsó reggeli után visszautaztunk Szilágysomlyóra és egy helyi idegenvezetővel nézhettük végig nevezetességeit. A hosszú utazások után felüdülés volt egy fél napot sétálgatni a városban. Rengeteg érdekes történetet, meglepő tényt hallhattunk pár óra leforgása alatt, és még a helyi zsinagógába is bejutottunk, ami ma holokauszt-emlékmúzeumként működik. Nem sokkal dél előtt pakoltunk fel ismét a buszra és indultunk vissza Ceglédre. Hiába volt az út első 10 percében lárma, lassan mindenki elcsendesedett, és szinte kivétel nélkül alvással vészeltük át a hosszú hazáig vezető utat. Abban viszont biztos vagyok, hogy Pintér László és Tábori László tanár uraknak köszönhetően mindegyikünknek maradandó élményei születtek erről az utazásról, és kapcsolatok terén is többel gazdagodhattunk, mint pár új Instagram-követő.

A HAT 18-02-0308 program keretében 2019 áprilisában fogadtuk a szilágysomlyói Simon Barnatiu Főgimnázium csoportját.

Osztályunkat az a megtiszteltetés érte, hogy az iskolánk szabadidő-szervező tanárának segítségével pályázhattunk a Határtalanul programra. Eszerint idén két osztálykiránduláson is részt vehettünk, áprilisban megmutattuk a szilágysomlyói tanulóknak Magyarország egy-egy nevezetes települését, majd májusban ők vezettek körbe minket Erdély gyönyörű területein. Április 11-én, csütörtök délután érkeztek meg a gimnázium elé az erdélyi diákok. Ezután a diákok elsőként megnézték a Kossuth Múzeumot, addig mi a készülődtünk egy kis fogadással. A gimnázium klubhelységében egy kis frissítővel, szendvicsekkel és süteményekkel fogadtuk őket sok szeretettel. Ezt egy rövid ismerkedés, majd játék követte. Megtapasztalhattuk, hogy az erdélyiek nagyon jól csocsóznak. A délután folyamán néhány osztálytársunk hamarabb indult el a külföldi diákok szálláshelyére, a Budai úti erdei iskolába, hogy ott közösen lássanak neki a vacsora elkészítéséhez. Amíg az étel elkészült, mi továbbra is próbáltuk jobban megismerni egymást, és kihasználni az erdei iskola által nyújtotta lehetőségeket. Kiderült, hogy az erdélyiek nemcsak csocsóban, de röplabdában is kiemelkedően jók.

A következő napon Budapestre látogattunk el, majd közösen, idegenvezető segítségével megnéztük a Parlament épületét. Délben két óra szabadprogramot kaptunk, amely során igyekeztünk kisebb csoportokban megmutatni néhány közeli nevezetességet új ismerőseinknek. Délután a csodás Várkert Bazárban és a Budai várban kaptunk ismét tárlatvezetést a vár történetéről, és az 1848/49-es eseményekről. A hétvégét a „magyar tengernél”, a Balatonnál töltöttük. Az oda vezető úton kívül-belül megcsodálhattuk a Brunszvik-kastélyt és annak parkját Martonvásáron. Következő megállónk Tihany volt, ahol az erdélyi diákok megtekinthették a Tihanyi Bencés Apátságot. Ezután egy kisebb sétát tettünk meg a szigligeti várnál, ahol a rossz idő ellenére szinte mindenki megkóstolta az ott kapható fantasztikus fagylaltot. Az est folyamán, a keszthelyi Tompos Étteremben kaptunk finom vacsorát, majd elindultunk szállásunk felé. A gyenesdiási Wellness Park Panzió osztályunk számára rendkívül különleges, mivel az első gimis osztálykiránduláson szintén ez volt a szálláshelyünk. Sajnos a másnapi iskola miatt vasárnap indultunk is haza, de előtte idegenvezető segítségével Székesfehérvár nevezetességeit vehettük szemügyre. Hazaérkezésünk előtt ellátogattunk még Pákozdra is, ahol a Katonai Emlékparkot nézhettük meg. A programok nemcsak a külföldi diákok számára voltak érdekesek, nekünk is izgalmas volt újraélni így majdnem végzősként az első osztálykirándulásunk eseményeit.

Az áprilisi kirándulásokat követően mindenki nagyon várta már a májusi utazást, és a folyamatos rossz időtől sem riadtunk vissza. Utolsó találkozásunk után hamarosan el is érkezett május 23-a. Reggel hét órai indulással délelőtt tizenegy órakor (román idő szerint) már át is léptük a határt. Nagyváradon hosszas idegenvezetéssel megcsodálhattuk a város legérdekesebb pontjait. Ezután megérkeztünk állandó szállásunkra, Szilágysomlyóra, az Atlante nevezetű hotelbe, ahol a diákok már vártak minket. Miután kicsomagoltunk, elkísértek minket egy közösségi házba, ahol különféle finomságokat készítettek nekünk, emellett ping-pongozásra és csocsózásra is volt lehetőségünk.

Pénteken egy finom reggeli után megtekinthettük Bánffyhunyadon a református templomot és a Petőfi emlékművet valamint a 48-as forradalomhoz kapcsolód emlékhelyeket. Kalotaszentkirályon Okos-Rigó Dénes helyi tanár úr kíséretében nézhettünk körbe az Ady-emlékmű és tájháznál. Sajnos Sztánán a rossz idő miatt nem tudtunk felsétálni a Varjúvárba, viszont meglátogattuk Kós Károly egykori lakhelyét. Délután végigsétálhattunk Körösfő állandó népművészeti kirakodóvására előtt.

Szombat reggelre szerencsére elmúlt a rossz idő, így jobb kedvvel indultunk el Koltóra, a Petőfi Sándor Múzeumba, ahol szintén színvonalas idegenvezetést kaptunk. Nagybányán betekintést nyerhettünk a Teleki Magyar Házba, ahol az udvaron egy kis szabadidőt is kaptunk. Ezután körbesétáltuk a régi főteret, és az épületeket, amit egy rövid ebéd követett a helyi éttermekben. Következő megállónk Magosa volt. A hegyvidéki kirándulóhely mindenkinek nagyon tetszett, sokan kipróbáltuk a vizibiciklizést, míg néhányan a tó körül sétálgattak.
Utolsó napunkon, vasárnap megnéztünk Szilágysomlyót, meglátogattuk a fogadó iskolát, a városközpontot, a templomokat, a várat és a zsinagógát. Indulás előtt egy közös fotót is készítettünk a Bem József tiszteletére állított kopjafánál. Záró programként Bihardiószegen álltunk meg, ahol a Bakator Szövetség Egyesület képviselője fogadott minket finom étellel és helyi kulturális programokkal. Megismertük a Partium Erdélytől eltérő és Erdéllyel közös hagyományait, emlékeit, múltját, jelenét és jövőjét.

Összességében a kirándulás nagyon izgalmas volt, a szálláson mindig mennyei reggeliket és vacsorákat kaptunk. A programok során sok új információval lettünk gazdagabbak főként az 1848/49-es forradalom és szabadságharccal kapcsolatosan. Nagy örömünkre barátságok is alakultak ez alatt a nyolc nap alatt, már most tervezgetjük, hogy a nyáron mikor és hol tudunk találkozni.

A HAT 18-02-0328 program keretében november végén-december elején fogadtuk a csíkszeredai Nagy István Művészeti Líceum csoportját. Márciusban pedig a ceglédi diákok látogattak Erdélybe.

2019. március 14-én útra keltünk a ceglédiekkel, hogy ellátogassunk Csíkszeredába, hogy a legnagyobb nemzeti ünnepünket velük ünnepeljük. Miután este megérkeztünk, az erdélyiek olyan szeretettel és kedvességgel fogadtak minket, ami mindnyájunkat meghatott. Miután mindenki eltöltött egy meséléssel és nevetéssel teli estét a fogadó családoknál, másnap délben a Nagy István Líceum aulájában adtunk elő a Költő Visszatér című rockoperából egy részletet. Az előadás után városnézésen vettünk részt, ahol megnéztük Csíkszereda fontosabb épületeit. A városnézés után mindannyian a város főterére vonultunk, és részt vettünk az ünnepélyes koszorúzáson, majd meghallgathattuk a Líceum kórusának és fúvósainak fantasztikus előadását. A délutánt és az estét mindenki maga párjával töltötte, alkalom nyílt a helyiek kedvenc szórakozó helyeinek felfedezésére is. Másnap a ceglédi csoportunk újra buszra szállt, elsőként a csíksomlyói kegytemplomban tettünk látogatást, ezután ellátogattunk a gyimesfelsőfoki Árpádházi Szent Erzsébet Római Katolikus Líceumba, ahol egy érdekes előadás során megismerkedhettünk a csángók életével. Felkerestük a Magyar Királyi Államvasutak 30-as számú őrházát is, majd felsétáltunk az őrház feletti magaslaton álló Rákóczi-várhoz is. Sajnos a negyedik napra elérkeztünk utazásunk utolsó napjához, és bár szomorúan, fájó szívvel búcsúztunk el az erdélyiektől, mindegyikőnk boldog és soha el nem felejthető emlékeket és élményeket szerzett ottlétünk során. Reméljük, hogy jövőre is alkalmunk nyílik kiutazni és fogadni az erdélyieket, mivel mindegyikőnk felejthetetlen és boldog élményekkel tért haza. Végül szeretnék köszönetet mondani a két buszsofőrünknek, akik mindenféle probléma nélkül gondoskodtak az utazásunkról, valamint a kísérő tanárainknak, akik pedig a kirándulás alatt végig türelemmel és szeretettel fordultak mindnyájunkhoz.

November végén 22-ik alkalommal látogatott el hozzánk testvériskolánk, a csíkszeredai Nagy István Művészeti Líceum. A látogatásuk második napján Budapestre látogattak el, ahol felkeresték a Ludwig Múzeumot, ahol kortárs művészeti alkotásokat gyűjtenek és mutatnak be. Nagyon érdekes volt számukra a kiállítás, hiszen iskolájukban nagy hangsúlyt fektetnek a kortárs művészetekre. mivel főként zenei képzésben részt vevő diákok érkeztek hozzánk, ezért megnéztük a MÜPA koncerttermeit is, ami nagyon tetszett a diákoknak és a tanároknak. Ezután a csíkszeredai diákok Gödöllőre látogattak el, ahol megnézték Hazánk legnagyobb beépített alapterületű barokk kastély együttesét.

A szombati nap is mozgalmasan telt, hiszen idén is gazdag kiállítási anyagot hoztak magukkal, amit december és január folyamán lehet megtekinteni a gimnáziumban.

A kiállítás előtt kamarakoncertet adtak a Nagy István Művészeti Líceum diákjai és tanárai. Ezután a kiállítás megnyitón Rónai Gábor tanár úr köszöntötte a vendégeket, majd Gulyás Zoltán a gimnázium igazgatója és Nagy Zsuzsanna a csíkszeredai líceum vezetője üdvözölte a megjelenteket. Ezután Máthé Klára Krisztina nyitotta meg hivatalosan is a kiállítást.

Szombat este a csíkszeredai küldöttség tagjai hangversenyt adtak a városháza dísztermében. A koncerten jelen volt a kapcsolatot kezdeményező, és azt évekig irányító Soltészné Lédeczi Judit és Dr. Kürti György nyugalmazott igazgató úr is, valamint Kovács János nyugalmazott igazgató úr, aki kezdettől fogva szervezte és ma is ápolja ezt a kapcsolatot Csíkszeredán.
A két iskola közötti testvériskolai kapcsolat huszonnégy éves múltra tekint. Ennek a közös múltnak egyik legszebb hagyománya a hagyományos, adventi hangverseny, amelyet a líceum diákjai adnak városunkban.

A hangverseny nyitásaként, egy felvidéki népdal összeállítást hallgathattak meg a vendégek. Folyatásaként hangszeres összeállítás következett, ahol az alábbi művek csendültek fel:
- Geréd Nikoletta, ének, 10. osztályos tanuló: W. A. Mozart - Voi che sapete

- Bodó István, trombita, 12. osztály: Domenico Cimarosa – F–dúr koncert I. tétel

- Fazakas Tamás, ének, 12. osztály: Giuseppe Verdi - Don Carlo: Rodrigó áriája

- Biró Aliz és Biró Andrea, fuvoladuó, 11. osztály: Wonderful merciful Savior

- Deér Júlia, Fazakas Tamás, ének, 12. osztály: W. A. Mozart - Figaro házassága: Suzanna duett

- Deér Júlia, ének, 12. osztály: Kálmán Imre – Csárdáskirálynő: Hajhó

- Ioni Renáta, fuvola, 12. osztály: Petre Elinescu – Scenă pastorală română

- Regián Réka Kata és Lukács Márton Örs, fuvola és zongora, 12. osztály: Summertime – jazz standard

Ezután a csíkszeredai Nagy István Líceum vegyes karának műsora következett, melynek vezetője Gergely-Simon Ibolya tanárnő. A kórus programjában az alábbi művek szólaltak meg:
- Pitoni: Boldog, aki énekel

A hangverseny alatt zongorán kísért és a diákokat felkészítette: Kiss–Lehel Sándor a líceum zongoratanára, valamint Mosoly–Dániel Tibor, az iskola korrepetitor tanára. A diákokat felkészítette még Dobos Krisztina énektanárnő. Köszönjük ezt a szívet melengető élményt!

A HATÁRTALANUL! program keretében iskolánk 12. b osztálya 2017 októberében szilágysági diákokat fogadott, novemberben pedig a ceglédi diákok látogattak Erdélybe.

Osztályunk a 7. d ebben az évben a „Határtalanul!” program keretében jutott el egy 3 napos felvidéki osztálykirándulásra.
A kis közösségünk osztályfőnökünkkel Bárdos Dóra tanárnő és Tábori László tanár úr kíséretével indult útnak május 23-án reggel. Első megállóhelyünk Csesztvén volt, itt megnéztük Magyarország egyetlen Madách-emlékhelyét, átfogó képet kaptuk a család életéről és Madách Imre műveiről. A határt átlépve Alsósztregován álltunk meg, ahol megismerhettük a Madách kúriát. Életének bemutatása mellet egy interaktív kiállítás segítette „Az ember tragédiája” című sokak szerint legjobb művének megismerését, megértését. Ezután buszra szálltunk, és meg sem álltunk Losoncig, ahol egy idegenvezető segítségével megtekintettük a losonci zsinagógát, és egy kis ízelítőt kaphattunk a város látnivalóiból. A nap végén egy szabadprogram következett. Fáradtan érkeztünk meg szálláshelyünkre, Tornaljára.
Kirándulásuk második napján reggeli után pár perccel már indultunk is. A napunk a betléri Andrássy-kastélynál kezdődött. Mindenkit ámulatba ejtett a hatalmas, gyönyörű kastély. A hatalmas belső terek tele festményekkel, egyszerűen elképesztő. A Dobsinai-jégbarlangnál folytatódott az utunk. Egy kis séta fel a hegyre, és már meg is érkeztünk a barlang bejáratához. Pár lépcsőfokkal lejjebb gyönyörű látvány tárult elénk, ahogy megláttuk a temérdek mennyiségű jeget. Méreteivel a legnagyobb jégbarlangok közé sorolható. Mindannyiónk tetszését elnyerte. Utunk során megéheztünk, és elérkezett az ebéd. Egy helyi specialitást ehettünk, sztrapacskát. Hazafelé indulva megálltunk egy hatalmas víztározónál, ahol aki szeretett volna egy pár jó képet készíteni, az mehetett fotózkodni vagy csak megnézni közelebbről. Ez után egy kis barangolás következett Rozsnyó belvárosában, majd elindultunk a hazafelé.
Kirándulásunk utolsó napján meglátogattunk egy ottani magyar nyelvű iskolát. Az igazgatóhelyettes mesélt az iskola különféle programjairól, büszkeségeikről, és az iskola termeit is bemutatta. Átadtuk az ajándékainkat, és mi is kaptunk az iskolától pár ottani különlegességet. Ezt követően elbúcsúztunk szálláshelyünktől, és elindultunk a Szádelő-völgy felé. Itt egy órát sétáltunk, és fotóztunk a gyönyörű völgyben. Utolsó megállóhelyünk Kassa volt, ahol szabadprogram mellet egy idegenvezető segítségével ismerkedtünk meg Kassa rengeteg nevezetességével.
A kirándulásunk vacsorával zárult, és indultunk is haza. Ez három nap sok szép kulturális és természeti látványosságot őriz. Köszönjük a kísérő tanároknak!

A Határtalanul! program keretében Szilágysomlyóról érkeztek cserediákok a 12. b osztályhoz. Tábori László tanár úr Szolnokon várta a csoportot, ahol rövid városnézéssel kezdődött a négy napos találkozás. A várost Gulyás Katalinnal - a szolnoki Damjanich János Múzeum történészével - fedezték fel. Szó esett a sóútról, Szolnok és a Szilágyság történelmi kapcsolatáról, és egy jelenleg is folyó ásatást is megnézhettek Dr. Kertész Róbert régész vezetésével, ahol a törökök által épített dzsámi romjai vannak feltárás alatt.

A városnézés végére megérkeztek a ceglédi diákok is Oldal Éva tanárnő kíséretében, és egy közös tiszai hajókázáson ismerkedtünk meg egymással. Szolnokról Ceglédre vitt az utunk, ahol első állomásunk az evangélikus templom volt. A templom után Kármás Sándor vezetett minket végig a Ceglédi Dobmúzeum fantasztikus gyűjteményén, és a vezetés végén a fergeteges dobszóló sem maradhatott el. A Református Nagytemplomban pedig sok érdekes információt megtudhattunk mind a Ceglédről, mind a reformációról. Ezután az első napot egy közös vetélkedővel zártuk.
A második nap a gimnáziumba érkeztek első órában a vendégeink, így ők is tudtak vásárolni az Ide Süss Sütinapon, majd Gulyás Zoltán igazgató úr tartott tájékoztatót iskolánkról. A második óra után nekivágtunk "rövid" utunknak, hiszen a nap célja a környező települések felkeresése volt. Először Albertirsára – Szilágysomlyó testvérvárosába – vitt az utunk, ahol Szalay Zita igazgatóhelyettes asszony fogadott minket. A várost (baptista templom, zsinagóga, Erzsébet tér, Mirelite park, tájház, sportcentrum) Léé Noémi (12. d) segítségével ismerhettük meg. A tápiószelei ebédet követően a helyi Blaskovich Múzeumban tudhattunk meg sok új információt a Blaskovich családról és Kincsemről, a csodakancáról, aki 54 versenyéből 54-et nyert meg. A nap hivatalos zárása Tápiószentmártonban a Kincsem Lovasparkban volt, ahol egy rövid pusztaprogram keretében kaphattunk képet az alföldi csikósok életéről.
Szombaton Budapestre indultunk. Elsőként a Petőfi Irodalmi Múzeum Arany Jánosról szóló kiállítását néztünk meg. A múzeum után a Váci utcán és a Duna parton végigsétálva jutottunk el a Lánchídig, ahonnan gyönyörű kilátást nyílt a budai oldalra. Közelebbről is megnéztük a budai oldalt, hiszen ezután felmentünk a Budai Várba. A Halászbástyától átsétáltunk a Sándor-palotához, innen pedig a pár éve gyönyörűen felújított Várkert Bazárhoz gyalogoltunk át. A szentendrei kiruccanásunk előtt még a Margitszigeten tettünk egy rövid sétát, így fejezve be budapesti látogatásunkat. Szentendrén Budapest után ismét a Duna parton sétálhattunk, és megmutattuk vendégeinknek ezt a kis ékszerdobozt, ahol sokan vásároltak maguknak igazi kézműves ajándéktárgyakat. A harmadik napot éjszakai fürdőzéssel kombinált beszélgetős búcsúbulival zártuk, hiszen vasárnap reggel már indult is haza szilágysomlyói csoport.
A vasárnapunkat Nagykőrösön kezdtük, ahol Dr. Suba Lajos igazgató úr mesélt a városról, Arany Jánosról, a gimnáziumról. Nagykőrösről Kecskemétre indultunk, ahol a városközpont főbb nevezetességeit néztük meg (Városháza, Cifrapalota, zsinagóga). A szilágyságiaktól egy rendhagyó programmal köszöntünk el Cegléden, hiszen Czékány Szandra rögtönzött csak nekünk egy koncertet az evangélikus templom Bach-orgonáján.

A HATÁRTALANUL! program keretében iskolánk 10. d osztálya márciusban székelyudvarhelyi diákokat fogadott, májusban pedig a ceglédi diákok látogattak Erdélybe. A programra a gimnázium 1.030.000 Ft öszegű támogatást kapott.

Március közepén a Székelyudvarhelyi Tamás Áron Gimnázium tizenegyedik osztályának tanulói egy szokatlan osztálykirándulás elé néztek. Az osztálykirándulás előtti hetük maratoni tanulásokról, rengeteg izgalomról és a magyar és román próbaérettségiről szólt. Most pedig az éjszakába nyúló pakolás és az éjjel kettő órás indulás után itt ült a teljes osztály a buszon, és Magyarország egészen pontosan Cegléd városa felé tartottak.

Mindeközben a Ceglédi Kossuth Lajos Gimnáziumban is nagy volt az izgalom. A 10. d osztály tanulói már a délelőtt folyamán berendezték a klubhelyiséget, süteményt sütöttek, üdítőket töltöttek ki, és várták az Erdélyből érkező csereosztályt.

Sok kérdés járt mindenki fejében: Vajon milyen lesz a másik osztály? És az a diák, akit én fogadok? Hogy fog nekik tetszeni az iskola? És a sok program, amit az osztály és Pintér Helga tanárnő olyan nagy gonddal állított össze?

Ám túl sok gondolkodásra nem volt idő, 11 órakor betoppantak az erdélyi diákok és kezdődött az ismerkedés: mindenki megkereste a párját, az ,,ő erdélyiét“, lezajlottak az első beszélgetések, és öt perc sem telt bele, máris rögtönzött csocsóbajnokság indult.

A gyors ismerkedés, ebéd és ruhaváltás/zuhanyzás után a két osztály belevetette magát a három nap kalandjainak sűrűjébe. Közös buszon éneklés, Parlamentlátogatás, séta a Várban a szemerkélő esőben, Margit-szigeti bringó-hintózás az egyre jobban szemerkélő esőben (hőseinket a szeszélyes időjárás sem állíthatta meg), majd melegedés és egy kis vásárlás a West Endben és együtt táncolás egy ceglédi szórakozóhelyen. Másnap reggel március 15-ei megemlékezés Cegléden, majd kecskeméti program, hatalmas pancsolás a strandon, este pedig házibuli és sok nevetés, tánc. Reggel fáradtan bár, de még mindig lelkesen egy gyors túra a gimiben, egy-két óralátogatás, és újra ott álltunk a klubban, három nappal és sok kalanddal, élménnyel, tapasztalattal, új barátságokkal a hátunk mögött. A hosszú búcsúzkodás után végül kigördült vendégeink busza a parkolóból, mi pedig biztosak voltunk benne, hogy mindannyian nagyon várjuk a kaland májusi folytatását...

A május 20-át megelőző napok izgatott várakozással teli időszakot jelentettek mind a Kossuth Lajos Gimnázium 10. d osztálya, mind a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium 11. d osztálya számára. Az utóbb említett erdélyi osztály márciusban jött el Ceglédre, s a program keretein belül együtt emlékeztünk meg a március 15-ei eseményekről, illetve bemutattuk nekik városunk és Budapest főbb látnivalóit, továbbá lehetőségünk nyílt közösen eljutni a Kecskeméti Fürdőbe is. Ez idő alatt a diákok családjainknál szálltak meg. Ennek köszönhetően könnyebben megismerkedhettünk velük, barátságok alakulhattak ki.

Ezek után májusban mi látogattunk el hozzájuk, s a közel 14 órás út ellenére egyértelműen állíthatom, hogy megérte az utazás: újra találkozhattunk a 2 hónapja látott diákokkal, családjaik részéről kedves fogadtatásban részesültünk; számos erdélyi látványosságot mutattak meg nekünk, többek között Tamási Áron szülőházát, Orbán Balázs sírját, a csíksomlyói kegytemplomot, a gyimesbükki Rákóczi-várat, Marosvásárhely és Nagyvárad belvárosát. Természetesen túrázásból sem volt hiány: eljutottunk a Madarasi Hargitára, s a csíksomlyói búcsú helyszínén is barangoltunk. A kimerítő délelőttök után az erdélyi diákok általuk főzött vacsorával kedveskedtek nekünk, ugyanis az utolsó 2 éjszakát a 2 osztály közösen töltötte el a Zetevár Panzióban Zeteváralján, ahol a kényelmes szobák mellett focipálya, dézsafürdő várt bennünket, s a záróestén a panzió területén még énekléssel egybekötött tábortüzet is biztosítottak számunkra. A Határtalanul pályázati program által támogatott Erdélyben töltött 4 nap alatt felejthetetlen élményekkel gazdagodott osztályunk, melyért köszönetünket fejezzük ki a megismert erdélyi osztálynak és „oszijuknak”; továbbá hálával tartozunk Pintér Helga osztályfőnökünknek a sok fáradozásért és azoknak, akik velünk tartottak: Nagy Irén tanárnőnek, Tábori László tanár úrnak, Pintér István tanár úrnak.

A Ceglédi Kossuth Lajos Gimnázium 7. osztálya június 4-én vette célba a Délvidéket, pontosabban az oromhegyesi Kis Ferenc Általános Iskolát a Határtalanul program keretében!

Osztálytársaim így számoltak be róla: „5 órás utazás után érkeztünk meg a pici településre, ahol kíváncsian, szeretettel fogadtak minket. Ezután örömünket versbe foglalva, boldogságunkat hangjegyekbe öntve álltunk színpadra, hogy üdvözöljük őket.A köszöntő után fantasztikus versenyben vettünk részt: volt futball, kosárlabda, röplabda és mókás sorverseny is, persze bennünket nem a győzelem érdekelt. Nekünk az volt a legfontosabb, hogy az Összetartozás napjánkülföldön élő magyarokkal tölthettük az időt.”

Ezt követően elindultunk a szállásra, ami fantasztikus volt, szinte otthon éreztük magunkat. Vacsoraidő előtt mentünk a Tisza partra, ahol sasliksütés és túrázás után a tábortűznél beszélgettünk és énekeltünk. Másnap reggel a zentai csata emlékművénél kezdtük a napot, ahol a törökök kiűzőinek emlékére elénekeltük a magyar himnuszt, megkoszorúztuk az emlékművet, majd megpróbáltuk eljátszani milyen lehetett az egykori csata.

Ezután a péterváradi erődből az Újvidékre táruló csodálatos kilátást élvezhettük. Mivel rekkenő hőség volt, átkeltünk a Duna feletti hídon, a belvárosban elfogyasztottunk egy-két gombóc fagyit. Öt óra körül visszaindultunk a magyarkanizsai szállásra. A helyi különlegességekből összeállított vacsora után az oromhegyesiek ebédlőjében zenés, vicces estet tartottunk. A harmadik nap reggelén svédasztalos reggelivel búcsúztunk a szállástól, majd Szabadkára egy magyar nyelvű színházbaérkeztünk. Minden zegzugát bemutatta nekünk Ralbovszki Csaba színművész, kinek átadtuk a ceglédi különlegességekből összeállított ajándékcsomagunkat. Városnézés keretein belül megismerkedtünk a burek készítés fortélyaival egy szerb pékségben. Rövid buszozás után a palicsi tóhoz érkeztünk. Néhányan a híres állatkertet nézték meg, de legtöbbünk a fürdést és a vizibiciklizést választotta. Mikor kellően felfrissültünk járművünk kigördült a parkolóból és a határ felé indultunk, búcsút intve e gazdagon termő tájnak. Szegedre érkeztünk városnézésre, belecsöppentünk a hétvégi szórakoztató programokba. Napszállta közeledtével hazaindultunk. Az út csendesen telt, mert sokan elszenderedetek, valószínűleg az eltelt csodás három napról és Szerbiai élményeikről álmodtak.

Köszönjük Pintér Helga, Tábori László, Sátai Róbert és Rónai Gábor tanárainknak a gondos előkészítést, a városi és állami támogatást és hálával gondolunk Bajusz Koncz Ágnes vezette vajdasági diákok vendégszeretetére, kedvességére.

Szaniszló Eszter CKLG 7. d osztályos tanuló

Határtalanul pályázatok

,,Határtalanul" kirándulás